Az ELTE Városkutató Műhely, az Öko Urbána Egyesület és a Mindspace Nonprofit Kft. az A38 állóhajón tartja konferenciáját és műhelybeszélgetését

Időpont: 2013.05.16 15:00 - 17:00

Szakmai kirándulás Érdre

2013. december 4-én az Öko Urbana Egyesület, az IKSZ Környezet és Energia munkacsoportja a Hans-Seidel Alapítvánnyal közösen szervezett szakmai kirándulást Érdre.

A látogatás során betekintést nyerhettünk az Érdre és térségére (Diós, Tárnok) nagy hatást gyakorló, az „Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program” keretében megépült szennyvíztisztító telep működésébe. Megtudtuk, hogyan is működik egy ilyen telep és miért fontos a szennyvizet tisztítani. A szennyvíztelep kapacitása 15 000 m3/nap, ami kb. 130.000 lakost tud kiszolgálni. A telepen a ma már bevált technológiák közül a legmodernebbnek mondható, ciklikus üzemű eleven-iszapos technológiát használják. A feldolgozás során képződő metángázból hőt és elektromos energiát állítanak elő a telep számára, így csökkentve az üzemeltetési költségeket.

A telep megtekintése után az érdi Polgárok Házába látogattunk, ahol két előadást hallgatunk meg. Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő és az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának tagja a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiáról beszélt. Előadása során kitért arra is, hogy a fenntartható fejlődés fogalmát először 1992-ben az első riói konferencián vezették be a nemzetközi párbeszédbe. A világ vezető politikusai egyetértettek abban, hogy a világunk rossz irányba halad, a társadalmak közötti életszínvonalbeli különbségek óriásiak, a világnépesség ötöde gyakorlatilag nyomorog, és az élet alapját képező környezetet mind jobban károsítjuk. A riói vita kompromisszumok sorát eredményezte. Az kétségtelen, hogy a résztvevőkben már ekkor tudatosult, hogy a kialakult fejlődési minták szerint a további fejlődés egy határon túl lehetetlen, mert az a véges földi erőforrások további fel- és elhasználásával jár. 

Aradszki képviselő úr kiemelte, hogy az Alaptörvény nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, amikor a közös örökségről, a jövő nemzedékekről és a közös felelősségvállalásról szól. Kiemelte a kereszténység szerepét a környezetvédelemben, és ezen belül az egyház felelősségét az emberiség fenntartható fejlődéséért. Az egyház ide vonatkozó társadalmi tanításai közül megemlítette VI. Pál pápa 1967-es Populorum progressio, Népek fejlődése című enciklikáját, amelynek üzenetét XVI. Benedek 2009-ben kiadott Caritas in veritate, Szeretet az igazságban elnevezésű enciklikája értelmez és fejleszt tovább.

A második előadást Simó Károly, az Érdi Csatornatársulat elnökhelyettese tartotta. Előadása az érdi csatorna-beruházásról és ivóvízhálózat-rekonstrukcióról, valamint annak az érdi környezetre tett hatásáról szólt. A térség csatornázottsága jelenleg még alacsony, ezért a lakosságnak alapvető érdeke, hogy a települések csatornázottsága mellett a szennyvíz fogadására és feldolgozására európai színvonalon működő rendszer is rendelkezésre álljon. A csatornahálózat kiépítésével biztosítva lesz a települések további fejlődésének lehetősége, és a hosszútávon is környezettudatos életkörülmények biztosítása. Mindezt egy infrastrukturálisan fejlett térségben, példamutató megoldásokkal valósítják meg.Zárásként Simó Károly kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, melyet a cég nem csak a beruházás, de az üzemeltetés alatt is folytat.

Ünnepeljük közös futással a Margitsziget újranyitását!

Az árvíz utáni helyreállítási munkákat követően a futás szerelmesei előtt újra nyitva áll a Margit-sziget, és birtokba vehetjük a jól megszokott gumiszőnyeget.

Ennek alkalmából az Öko Urbana Egyesület egy közös futásra hív mindenkit 2013. július 1-jén este 19:00-kor a sziget Margit-híd felőli bejáratánál. A kezdő futókat is sok szeretettel várjuk!

Az Öko Urbana Egyesület önkéntesei a gátakon

2013. júniusában az elmúlt 50 év legnagyobb árvize vonul végig a Dunán. Az Öko Urbana is kivette a részét az árvizi védekezésben. Folyamatosan tájékoztatást adtunk az árvízi védekezésről, illetve azokról a helyszínekről ahová önkénteseket vártak. 

Minden napra jutott egy helyszín; Sződliget, Visegrád, Leányfalu, Római part, Dunaalmás, Vác, sőt a hétvégén dolgozott egy egyesületi különítmény a Dagály-fürdő megvédésénél. Vasárnap Budapesten tetőzött a Duna 891 cm-es történelmi rekordon, azóta a folyó lassú apadásnak indult. 

Védjük meg folyóinkat! Nem akarunk a ciánszennyezés árnyékában élni!

Az Öko Urbana Egyesület is részt vett az európai parlamenti képviselők részvételével szervezett Szabad Európa Vitanapok konferencia sorozatán. A konferencia témája a verespataki bányaberuházás ügye és a cianidos bányászat uniós betiltásának lehetőségei voltak. 

Bánki Erik európai parlament képviselő konferencianyitó beszédében megemlítette, hogy a román kormány törvényjavaslata lehetővé tenné, hogy 2016-tól Verespatakon nemesfémeket bányásszanak cianidos technológiával. A Verespatakra tervezett bánya Európa legnagyobb nemesfémbányája lenne, melynek megnyitása és üzemeltetése iszonyatos természeti és kulturális pusztítással járna. Négyezer embert költöztetnének el, hat falut számolnának fel megannyi kulturális értékkel együtt, mint például templomok, sírok és római kori emlékek. A bányaművelés során 250 millió tonna cianidot tartalmazó zagy keletkezne, amit egy 220 méter magas völgyzáró gáttal gyűjtenének össze. A bányaművelés után évtizedekig tartana a ciántartalom semlegesítése. Ez egy súlyosan környezetkárosító beruházás, és az nem csupán Románia belügye, hanem a Tisza vízgyűjtőjében található országok közös ügye!

A felszólalók között volt Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, aki már a tiszai ciánszennyezés idején is a város vezetőjeként irányította a védekezési munkálatokat. Polgármester úr elmondta, hogy az erdélyi Verespatakon olyan bánya megnyitására kaptak engedélyt a külföldi befektetők, mint amilyen 2000-ben a tiszai cianidos szennyezést okozta.

A konferencián felszólalt az Alburnus Maior egyesület „Save Rosia Montana” kampány két vezető koordinátora Stephanie Roth és Stefania Simion. Stephanie Roth bemutatta a Verespatakra tervezett cianidos technológiát – kiemelte a a problémáit e technológiának. hangsúlyozta, hogy e technológia használatával a terület biológiai sokfélesége jelentősen csökken, kulturális értékek kerülnek veszélyben és a társadalmi hatása is negatív, azzal ellentétben amit a beruházók ígérnek.

Stefania Simion jogtanácsos a jogi paradoxonokra világított rá. Kiemelte, hogy a román környezetvédelmi hatósághoz benyújtott bányanyitási engedélykérelmek nem tesznek eleget a jogszabályi kritériumoknak. A befektetők azonban elérték, hogy a Román Parlament olyan speciális rendelkezéseket tartalmazó törvénytervezetet alkosson, amely a környezeti engedélyezési vizsgálatok eredményét nem venné figyelembe és a közérdek hatálya alá eső jogokat magánérdekként kezelné.

Verespatak Románia nemzetközi jogi kötelezettségvállalásainak tükrében címmel tartott előadást Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár (KIM). Rétvári Államtitkár úr az előadással egy ismert idézettel kezdte: „Ahol véget ér a bizalom, ott kezdődik a jog”.

Kiemelte, hogy Verespatak ügyében fogy a társadalmi bizalom, az uniós tárgyalások nem vezettek eredményre, így a jog eszközeihez kell fordulni. Államtitkár úr számos ciánkatasztrófát sorolt fel, köztük a 2000-ben történt tiszai ciánszennyezést, amely több ország területét is érintő környezeti katasztrófa volt. Kiemelte beszédében, hogy a román fél által szolgáltatott dokumentumok bizonytalanságot sugároznak, tudományos ismeretterjesztő jellegűek. Végezetül kiemelte, hogy a román fél számos uniós és nemzetközi irányelvel is szembemegy, mint például Víz Keretirányelv; a Bányahulladék-irányelv vagy az Espoo-i Egyezmény által előírt nemzetközi környezetvédelmi hatásvizsgálat szabályaival.

Dr. Visy Zsolt, a PTE Régészeti Tanszék egyetemi tanára Verespatak kulturális örökségéről beszélt az előadásában. Jelezte, ha ez a bánya megnyílik számos kulturális érték fog elpusztulni. Jelentős értékű templomok, sírok és római kori emlékek fognak odaveszni.

Az Öko Urbana Egyesület meghívottként vett részt a Konrad-Adenauer-Stiftung klímapolitikai kerekasztal-beszélgetésén

A Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodája kerekasztal-beszélgetést rendezett a fenntartható energia- és környezetpolitikáról 2013. november 20-án, melyen az Öko Urbana Egyesület is képviseltette magát. Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője nyitotta meg a beszélgetést, aki évek óta elkötelezett támogatója a fenntartható fejlődésről való párbeszédnek.

Az eseményen előadóként több magyar politikus, állami vezető és szakértő képviseltette magát. Felszólalt Dr. Gulyás Gergely, a FIDESZ frakcióvezető-helyettese és a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója; Ékes József országgyűlési képviselő és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács tagja; Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára; Hízó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára; valamint Dr. Zlinszky János, a szentendrei Sustainable Development Academy, Regional Environmental Center igazgatója.

A régióból többek között felszólalt Bedrich Moldan, Csehország volt környezetvédelmi minisztere; Jozef Mikus szlovák parlamenti képviselő és Kaspar-Laurenz Reif, a németországi CDU/CSU képviselőcsoportjának munkatársa is.

A szakmai beszélgetés célja az volt, hogy regionális szinten, német, cseh, szlovák és magyar résztvevőkkel megismerjük egymás jelenlegi környezetvédelmi problémáit, klíma-és energiapolitikai célkitűzéseit, valamint az ezekhez használni kívánt és javasolt eszközöket. Szóba került többek között a megújuló energiák kérdése, a szén mint erőforrás, az atomenergia, a palagáz problémája, de a felszólalók beszéltek a környezetvédelem etikai oldaláról, a szemléletformálásról, pl. a reklámok szerepéről is.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogy a felmelegedés és az egyre inkább szorító erőforrás-hiány idején cselekedni kell. Ékes József felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban egyelőre csak három ország rendelkezik saját fenntarthatósági stratégiával: hazánk mellett Németország és Nagy-Britannia. A brüsszeli törvényhozásból pedig egyelőre hiányzik egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság.

A találkozó nagyon konstruktív légkörben zajlott, és az eszmecsere jövőre valószínűleg Prágában folytatódik.

Az Öko Urbana Egyesület is részt vett a Budapesti Víz Világtalálkozón

2013. október 8 – 11 között hazánk rendezte meg a Budapesti Víz Világtalálkozót, melyen az Öko Urbana Egyesület is képviseltette magát. 

Az Ifjúsági Fórum a jövőbeli döntéshozók számára kívánt teret biztosítani, hogy eszmecserét folytathassanak, összegyűjthessék és kidolgozhassák elképzeléseiket a vízzel mint erőforrással kapcsolatban.

Az ifjúsági szekcióban számos szervezet és ország képviseltette magát, mint például a Nemzetközi Víz Szövetség vagy a Víz Világtanács fiatal delegáltjai, olyan országokból, mint Németország, Kanada, Franciaország, Kolumbia, Palesztina, Bulgária, Belgium, Argentína, és Mexikó. A találkozó során panelbeszélgetéseken vettünk részt, melyben a víz és a fiatalok közötti kérdéskört jártuk végig. Ilyenek voltak a vízhez való hozzáférés, a közegészségügy, a higiénia kérdése, a fiatalok bevonása a döntéshozatalba, illetve a generációk közötti párbeszéd.

A világtalálkozó helyszíne a Millenáris volt, melyet Ban Ki-moon ENSZ főtitkár és Áder János köztársasági úr nyitott meg. Köztársasági elnök úr a nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Víz Világtalálkozó lehetőséget ad arra, hogy a 21. század egyik legnagyobb kihívásáról, a vízről, a vízellátásról, az árvízi védekezésről, a szanitációról eszmét cseréljenek a világ minden tájáról érkező résztvevők. A világtalálkozó Martonyi János külügyminiszter beszédével zárult, melynek fő üzenete az volt, hogy a víznek az együttműködés és a jólét forrásának kell lennie. Kiemelte, hogy a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célok között szükség van egyre, amely külön csak a vízzel foglalkozik.

Kijevi konferencián jártak az Öko Urbana Egyesület képviselői

Az Öko Urbana Egyesület küldöttei 2013.06.29. és 2013.07.07. között Ukrajna fővárosában, Kijevben magyar delegáltakként és előadókként részt vettek a „Youth Experience for Sustainable Development” címe projektben. A fenntartható fejlődésről, toleranciáról, megértésről, békéről és szociális kohézióról szóló 9 napos rendezvényen Azerbajdzsánból, Magyarországról, Moldovából, Ukrajnából és Törökországból érkeztek résztvevők.

A rendkívül színes program lehetőséget adott arra, hogy a delegáltak bemutassák saját, illetve megismerjék egymás kultúráját, továbbá fiatal szakértőkként megvitassák a fenntartható fejlődést aktuális kérdéseit. A workshopok, közösségi és kulturális programok jó lehetőségként szolgáltak a kapcsolatépítésre, személyes és szakmai barátságok megkötésére.

Kiemelt jelentőségű volt két kerekasztal beszélgetés, amelyek az ukrán parlamentben és Ukrajna Ifjúsági és Sportminisztériumában kerültek megrendezésre.

Szakmai kirándulás Pannonhalmán

Keskeny, kacskaringós úton jutunk fel a Pannonhalmi Bencés Apátság épületéhez, mely 2014. február 8-i tanulmányutunk fő célja volt. A kirándulás az Öko Urbana Egyesület, az IKSZ Környezet és Energia Munkacsoportjának szervezésében, valamint a NEA és a német Hanns-Seidel Alapítvány támogatásával valósult meg.

Pannonhalma fő nevezetessége a Pannonhalmi Bencés Főapátság, mely a magyar történelem egyik kiemelkedően becses emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központ, valamint a világörökség része. A tanulmányút során először az apátságot tekintettük meg, azt követően a helyi pincészetet, végül pedig a nemrégiben átadott biomassza üzemet.

A bencés a kereszténység első szerzetesrendje, melyet Nursiai Szent Benedek alapított a 6. században. Látogatásunk során megtudhattuk, hogy az épület több alkalommal lett felújítva és a legutóbbi felújítás 2012-ben. A monostornak 1002-ben Szent István király adott először kiváltságlevelet, amelyet (interpolált másolatban) a levéltár máig megőrzött. A könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek, mint például a tihanyi apátság alapítólevelének interpolált másolatát. II. János Pál pápa 1996-ban látogatott el ide – Győr mellett - mikor elfogadta Göncz Árpád meghívását. A helyi légkör és a hely szellemisége révén Pannonhalma a kultúra és az élő történelem kézzel fogható bizonyítékává válhat számodra, amikor ellátogatsz ide.

A bencés monostor szőlőktől övezett dombjai békét és rendezettséget sugároznak felénk. Utunk során betekintést nyerhettünk a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borkészítésének munkafázisaiba és annak eredményeibe is. A pincészet évente több mint 300.000 palack bort készít és ad el, illetve importál külföldre - többek között olyan borokat, mint a Hemina, a Savignon Blanc, a Pinot Noir, Tramini vagy épp a Tricollis. A pincészetben vásárolhattunk is e nedűkből.

A helyi biomassza üzem volt látogatásunk utolsó állomása, ahol a megújuló energiaforrások működéséről kaphattunk hasznos ismereteket. Az arborétum levendulás kertjében alig öt hónap alatt épült fel az a biomassza erőmű, melyet 2009 novemberében adtak át. A beruházás 366 millió forintból valósult meg, mely során biomassza kazánt és egy kapcsolt gázmotoros áramtermelő művet helyeztek el az üzemben. A káros széndioxid-kibocsátás csökkentése, a gazdaságosabb energiagazdálkodás és az energiaellátás hatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkentették a környezet szennyezését. A biomassza kazánban főleg erdei és mezőgazdasági melléktermékeket, szőlővenyigét és levendulaszárat égetnek el. Az alternatív energia felhasználásával majdnem ötödére esik vissza az apátság fosszilis energia iránti igénye, így a megújuló energiahordozók hasznosításának kérdése is megoldódik. A beruházás kb. hat-hét év alatt térül meg. Jelenleg a további bővítés lehetőségén is gondolkoznak, mely során a rendszert napkollektorokkal szeretnék kiegészíteni, majd szél –és geotermikus energia felhasználása is szerepel a listán.

Pannonhalmán a levendula és citromfű mellett kakukkfű, rozmaring, zsálya és egyéb gyógynövények termesztése is folyik, melyekből a téli nyavalyáinkat orvosló gyógyteákat, tinktúrákat, balzsamokat, torokcukorkákat és gyógylikőröket készítenek el. Olyan egyedi különlegességeket vásárolhattunk az apátság ajándékboltjában, mint a méltán híres levendulás csokoládé és szörp, a fentebb említett likőrök, szappanok, gyógyteák és a szerzetesek hagyományain alapuló pannonhalmi borkülönlegességek.

A program zárásaként egy közös ebéd elfogyasztására is sor került. Tanulmányutunk során sok hasznos információt tudtunk meg és elég valószínű, hogy többen visszatérünk még e csodálatos helyre. Pannonhalma azon magyarországi települések egyike, ahol közvetlenül találkozhatsz az élő kultúrával, hagyományokkal és a nem mindennapi értékekkel.